A minap utaztam a BKV villamosával, és azt tapasztaltam, a közlekedési kultúránk tömegközlekedésben nem éppen a legjobb. Nem engedik a leszálló utast leszállni, mert elállják az utat az ajtóban, lökdösődnek, és még sorolhatnám. Majd elgondolkoztam, hova is jutott ez a cég, a Budapesti Közlekedési Vállalat. Kattints a "tovább" gombra!
Pár nappal ezelőtt látott napvilágot az a hír, hogy február után csődbe mehet a vállalat. A január végi pénzügyi összeomlást még el tudja kerülni a BKV a főváros gyorskölcsönével, mert megszavaztak egy 9 milliárdos tagi kölcsönt, amit április végén vissza kell fizetniük. Azért áprilisig, mert akkor szűnik meg az idei 32 milliárdos állami támogatás zárolása. Igen ám, de februárban újabb 16 milliárdos kölcsönt kellene kifizetnie a BKV-nak, ami állami részvétel nélkül megoldhatatlan, hacsak a kormány nem oldja fel a 32 milliárdos kölcsön zárolását, és ad plusz 21 milliárdot, különben csődbe megy a vállalat, Budapest pedig összeomlik.
Járatritkítás nem lehetséges, 30 napos fizetési határidő után lekapcsolhatják az áramot, így megszűnne a metró és villamosközlekedés, az üzemanyagkészlet 1-3 napra lenne elegendő, ezután leállna a buszközlekedés. És természetesen lehet számítani az alkalmazottak sztrájkjára, ha februárban nem kapnak fizetést.
A következő dolog, amin elgondolkodtam, az a BKV buszpark. Borzalmas állapotban vannak a járművek, az 1367 darabos buszparkból a legtöbbjük 20 év körül van, futásteljesítményük meghaladta az 1,2 millió kilométert, és 2003-óta semmilyen felújítást nem kaptak. A jelenlegi műszaki állapotok már a működőképesség legszélső határait jelentik, vagyis bármelyik pillanatban beállhat a teljes működésképtelenség. Teljes kapacitáson megy a buszpark, tehát ha valamelyik busz lerobban, nincsen lehetőség arra, hogy tartalék busszal pótolják a kiesést. És sajnos elég gyakori eset, ha lerobban egy BKV busz. Legutóbb december 24-én gyulladt ki egy Ikarus 435-ös csuklós BKV-busz a 7-es vonalon. Az elvégzendő nagyjavítások mindössze 16 százalékát végezték el 2005-óta; az elmúlt hét évben 1878 nagyjavítást kellett volna elvégezni, de ebből 1575 elmaradt. A BKV-nál szolgálatot teljesítő buszok átlagéletkora 17,8 év, amely több mint kétszerese az Európában elfogadott 7-8 évnek.
Január 4-én a BKV használt autóbusz közbeszerzést írt ki, miszerint 60 "szóló" és 60 csuklós buszt vásárolna, amelyek legfeljebb 10 évesek és maximum 1 millió kilométert futottak, klímásak, alacsonypadlós kivitelűek és legalább Euro 3-as károsanyag-kibocsátási normájú motorral működnek. Ezek becsült értéke 3 és 6 milliárd forint között van.
Nagyon rossz helyzetben van a vállalat, és ezt érezni a 320 forintos jegyáron, és a 9800 forintos bérlet áron (diák 3850 forint) is. Én autóval, és a BKV járműivel is sokat közlekedem nap mint nap, így nekem megéri a diákbérlet. A magas árak miatt is lehet az, hogy sokan "bliccelnek", nem fizetnek a közlekedésért. Nekem az az ötlet jutott az eszembe, miszerint vegyünk egy példát: egy BKV-s utasnak 3 átszállással kell eljutnia A pontból B pontba, és egyik vonalon sem megy többet 5 megállónál, és mindegyik járaton jegyet lyukaszt, az 960 forintba kerülne az illetőnek, és ugyanennyi a visszaúton (természetesen van átszállójegy 490 forintért, de azt most ne vegyük figyelembe). Ez egyszerűen nem éri meg az embernek, irreálisan sokat kell fizetni az utazásért. Az lenne a célszerűbb, hogy ha lennének 1,5 órás, vagy 3 órás, vagy hasonló időtartamú jegyek, természetesen olcsóbban, és máris jobban megérné jegyet vásárolni az utazásra. Az ehhez hasonló jegyváltozatok zökkenőmentesen működnek több nagyobb európai városban, például Párizsban, pedig az kis túlzással akkora, mint az országunk!
